A kézmosás nem különösebben újkeletű és izgalmas téma, mindannyiunk számára automatikus és nagy valószínűséggel elsők között tanulta meg a gyermek is, hogyan mosson kezet. A napi rutinban elfoglalt szerepe és hangsúlya miatt mégis szeretnénk ezt a témát is összefoglalni és felhívni a figyelmet néhány lényeges pontra.
Miért fontos a kézmosás?
Az 1850-es években a kórokozókat még nem ismerték, így Semmelweis állítása, miszerint a kórházban a betegekkel, ápoltakkal érintkező személyek klórmészoldatos kézmosása életeket menthet, óriási ellenállást váltott ki az akkori orvostársadalomból. Az ismeretlen szülész szélmalomharcot vívott a kor tekintélyes orvosaival, akik nem akarták elfogadni, hogy a pácienseik halálát ők maguk okozzák. A sors fintora, hogy az első áttörés Semmelweis halálának évében, 1865-ben történt, amikor Louis Pasteur bebizonyította a mikroorganizmusok létezését és elkezdte a fertőzések megelőzésének lehetőségeit kutatni. A fertőtlenítő kézmosás jelentőségét és annak bevezetését 1877 után egy angol sebész, Joseph Lister meggyőző munkája nyomán is csak lassanként fogadta el az orvosszakma. Semmelweisnek és társainak könnyebb dolga lett volna, ha ismerhették volna azt az információt, amit az Arizonai Egyetemen bő száz évvel később végzett vizsgálatok során megállapítottak, miszerint a közterületeken vagy az utcákon található felületeken szinte alig, vagy egyáltalán nem mutatható ki kórokozó, miközben a kézről vett mintákból elsősorban bőrünkről származó baktériumok, bélbaktériumok és élesztőgombák találhatók 10 milliós nagyságrendben.
A cikk egyelőre itt véget ér. Ha tovább szeretnél olvasni, kérlek regisztrálj, vagy jelentkezz be!
Előfizetőink korlátlanul élvezhetik az oldalon található összes tartalmat családról, kapcsolatokról, szülőségről és még sok gyermekneveléshez kapcsolódó témáról.