A Kapcsolódás témakörében már felmerült, hogy a gyermekek törődő lényeknek születnek, természetüknél fogva adakozók és kedvesek. Az ellentmondást a kutatások szerint az okozza, hogy körülbelül negyedik osztályos korukig arra szocializáljuk őket, hogy inkább magukra gondoljanak, mint másokra. Hogyan fordíthatjuk meg ezt a tendenciát, és teremthetünk hosszú távú változást, hogy gyermekeink törődjenek másokkal?
A British Columbia Egyetem és a Kaliforniai Egyetem, Riverside több száz 9-11 éves gyermek bevonásával végzett kutatást a témában. A gyerekeket két csoportra osztották, az egyik csoportot arra kérték, hogy egy hónapig heti legalább három alkalommal az általuk választott személyekkel viselkedjenek kedves, törődő módon és ezt jegyezzék fel egy naplóba. A másik csoport több száz tagjának heti háromszor kellett kellemes helyet, helyeket meglátogatniuk és ezt naplózni. Nem meglepő módon az eredmények megegyeztek a felnőttekkel végzett hasonló tanulmányokhoz, miszerint annak hatására, hogy a gyerekek kedvesen viselkedtek másokkal vagy kellemes helyeket látogattak, boldogabbá váltak. Igen ám, de azok a résztvevők, akik az első csoportban voltak, extra lendületet is kaptak. A tanulmány ugyanis kimutatta, hogy ebben a csoportban a gyerekek átlagosan 1,5 barátot szereztek a hónap során, ami egyértelműen mutatja, hogy kedvesség és a másokkal való törődés számunkra is előnyöket hordoz, hiszen támogatja az érzelmi jóllétet és pozitív kapcsolatokat hoz létre kortársaikkal. Emellett a kedvesség és a törődő hozzáállás a fejlődésükre is pozitív hatást gyakorol. A közkedvelt gyerekek hozzáállása is pozitívabb, kevesebb agressziót mutatnak a fejlődésük, legfőképpen a tinédzserré válásuk során, de nagyobb valószínűséggel jobb az iskolai teljesítményük is. A kedvesség és törődés egész egyszerűen jó hatással van a saját életszemléletükre.
Az imént említett kutatás is jó példája annak, amit saját tapasztalataink alapján is gondolunk, hogy törődő, odafigyelő gyerekeket “nevelni” egyfajta szülői küldetés, amelynek célja nem csak az, hogy ő maga boldoggá váljon, hanem az is, hogy az ő boldogságán keresztül, a kapcsolatai fejlődésével egy harmonikusabb világ alakuljon ki körülötte, majd egyre szélesebb körben.
A törődést ebben a részben az Együttműködés gyakorlatias irányából közelítjük meg, de természetesen foglalkozunk vele a Kapcsolódás oldalain is, ahol a családi kapcsolatok lágyabb, finomabb témái kerülnek a középpontba, mint például hogyan állíthatunk fel egészséges határokat, miközben a kapcsolataink is rendben maradnak, vagy hogyan érdemes értékes időt együtt tölteni anélkül, hogy a személyes igényeinket fel kelljen adni. Természetesen van átfedés és hasonlóság a két terület között, hiszen a jól működő kapcsolatok az együttműködést is elősegítik és mindkét területhez adunk jól működő javaslatokat a megvalósításhoz. Amiben viszont eltérő a kettő, hogy az ebben a fejezetben található cikkekben a figyelmet a feladatok megosztásán keresztül javuló családi együttműködésre fókuszáljuk, míg a Kapcsolódás esetén az értékes családi kapcsolatok fejlesztésére.
Ha tovább olvasol és miért ne tennéd, akkor a következő cikkekben a családoknál jellemzően előforduló gondozási, segítői feladatokhoz fogsz találni praktikus tanácsokat, életkor szerinti bontásban kiadható teendőket, gyakorlatokat. Ezek segítségével gyermeked az együttműködésen keresztül tapasztalhatja meg a törődés felemelő érzését.
Kapcsolódó cikkek
Játszótársból gondozó: Gyerekek és a háziállat-feladatok
A felvezetőben már olvashattad, hogy ebben a fejezetben olyan témákat dolgozunk fel, ami a családoknál…