Az elengedés fogalmát és ideális pillanatát nehéz pontosan meghatározni, mert egyrészről fontos, hogy kitartóak és eltökéltek maradjunk tökéletesnek nem mondható körülmények között is, másrészről ugyanolyan lényeges azt is felismerni, mikor van itt az ideje továbblépni egy reménytelen helyzetből. Felismerni, hogy ez a választóvonal éppen hol helyezkedik el, nem a legegyszerűbb feladat és mi ebben próbálunk most a segítségedre lenni az alábbiakban összegyűjtött javaslatainkkal. Természetesen a gyerekekről sem feledkeztünk el, a cikk második felében néhány kapcsolódó gyakorló feladatot is találsz az elengedés témakörében. Nézzük először a javaslatokat!

NE hagyd, hogy hasson rád!

Jon J. Muth, Zen üzenetek című gyerekeknek szóló képeskönyvében több másik mellett két utazó szerzetes története is olvasható, akik egy napon a városba érve találkoznak egy előkelő fiatal nővel. A nő a hordszékéből száll ki éppen, de a korábbi nagy eső miatt kialakult sáros pocsolyákban összekoszolná gyönyörű selyem köntösét. Így csak áll ott a hordszék utolsó lépcsőfokán és türelmetlenül veszekszik a kísérőivel azt követelve, hogy vigyék át a pocsolyákon. Mivel a nő csomagjait a sár miatt nem lehet a földre tenni, ezért a kísérők nem segíthetnek. Az idősebb szerzetes látva a jelenetet, odamegy, a hátára veszi a nőt és átviszi a túloldalra, aki ahelyett, hogy megköszönné neki, inkább ellöki őt magától és elmegy. A két szerzetes folytatja útját, a fiatalabb elmereng a történteken, majd néhány óra elteltével nem tudja tovább magában tartani haragját és ezt mondja: “Az a nő végtelenül önző és goromba volt, de te ennek ellenére átvitted a másik oldalra, de ő még csak meg sem köszönte!” Az idősebb szerzetes erre nyugodtan válaszol: „Én már órák óta letettem a nőt, te miért cipeled még mindig magaddal?”

A mese egy rendkívül fontos tanulságot fogalmaz meg mindannyiunk számára: nem szabad engednünk, hogy mások kellemetlen viselkedése,