Számos tanulmány és kutatás készült már, hogy milyen is a jól működő család, mégis az a helyzet, hogy nem létezik rá általános recept, ami mindenkinél egyformán működik. Ennek ellenére mi azt gondoljuk, hogy habár az összetevők mennyisége eltérő lehet, az viszont jól megfogható, hogy milyen alkotóelemekből építhetünk fel egy jól működő családot.
Sok-sok éves szülői és számos, a munkánkkal összefüggő tapasztalatunk alapján arra jutottunk, hogy három alapvető elem megléte szükséges a jól működő családhoz. Egyrészt kiemelt szerephez jut a minőségi KAPCSOLÓDÁS, emellett szintén fontos a családtagok között lévő EGYÜTTMŰKÖDÉS szintje, valamint az is, hogy a mindennapi életüket hogyan szervezik és ebben milyen szerephez jut a FELTÖLTŐDÉS. Mindhárom terület összefügg, hatnak egymásra, hiszen például a jó napirendnek része az is, ahogyan a háztartással kapcsolatos tevékenységeket megosztjuk egymással, de szintén teret adhat a pihenésre, vagy az együtt töltött időre. Nézzük meg részletesebben is ezt a három építőelemet!
KAPCSOLÓDÁS
Habár ez egy összetett fogalom, ami több szinten is megjelenik, működési oldalról közelítve mégis leegyszerűsíthető a családtagok közötti interakció és kommunikáció minőségére. Mondhatjuk úgy is, hogy a családi kommunikáció alapja a tisztelet, a nyitottság, őszinteség, ahol az a jó, ha egyenesen fogalmazunk és kedvesen beszélünk egymással. De mi a helyzet a haraggal és mondjuk egy káromkodó tinédzserrel? Hogyan javíthatjuk az empátiát és miért fontos egyáltalán? Hogyan ösztönözzük a gyerekeinket arra, hogy ne bántsák egymást szándékosan? Hogyan kérjünk bocsánatot? Számos különböző téma kerülhet elő ebben a kategóriában és egyik sem kevésbé fontos, mint a másik. Ezekről részletesen írunk a vonatkozó fejezetekben.
EGYÜTTMŰKÖDÉS
Az élet minden területén együtt kell dolgoznunk, gondolkodnunk másokkal, és igen, ebből nem marad ki a családunk sem. Érdemes a gyerekeknek a lehető leghamarabb ízelítőt adnunk abból, hogy milyen csapatban “dolgozni”, így láthatják és tapasztalhatják ők is, hogy együtt messzebb juthatnak, mintha egyedül próbálkoznak. Persze mondhatjuk azt is, hogy “Mi vagyunk a szülők! Majd mi eldöntjük, mi legyen!”, de itt fontos azt is figyelembe venni, mekkora gyerekről és milyen kérdésről van szó. Létezik olyan téma, amiben sokáig a szülő dönt, de van olyan, amit már egészen kis korban is átengedhetünk a gyereknek. Célszerű próbálkozni, mert hosszú távon egészen biztos, hogy megtérül a befektetett energia és nem utolsó sorban mi, szülők is tanulhatunk belőle.
Az együttműködéssel kapcsolatos megközelítésünk az, hogy ezt a gyerekek otthon legkönnyebben a házimunkán keresztül tapasztalhatják és tanulhatják meg. Ennek az iránynak külön pozitív hozadéka, hogy a felelősség ilyen irányú megosztása jó hatással van a mindennapi családi életre is, mert miközben a gyerekek megtanulják, hogyan kell gondoskodni magukról, az élettérről és a családtagokról, a házimunkába történő bevonás fejleszti a kapcsolati készségeket is, mint például a világos kommunikáció, tárgyalás és csapatmunka. Nem beszélve arról, hogyha bevonjuk őket, akkor ránk már kevesebb feladat hárul és ez csökkenti az esetleges feszültségeket, illetve mivel időt szabadít fel, így több idő jut egymásra, magunkra is. Akár már megosztod a háztartási feladatokat, akár épp csak most kezdenéd el, hasznos tippeket találhatsz az együttműködéssel kapcsolatos cikkekben!
FELTÖLTŐDÉS
A jól funkcionáló családok ezen építőkockája alapként és támasztékként szolgál a fenti két pontban említettekhez. Ha van lehetőségünk újratölteni lemerült elemeinket, akkor könnyebben kapcsolódunk és az együttműködés is zökkenőmentesebb. De hogyan teremthetjük meg a feltöltődés lehetőségét és milyen segítséget hívhatunk ehhez? Mi arra jutottunk, hogy ha jól szervezettek vagyunk, előre rögzített napirendünk van, akkor lehetőségünk lesz mind egyéni, mind családi szinten feltöltődni. A rutinok segítenek minden családtagnak tudni, hogy ki, mit, mikor és milyen sorrendben, illetve milyen gyakran csináljon. A mindennapok kiszámíthatóvá válnak, ami nem csak működési, de érzelmi szinten is előrejelezhető otthoni környezetet teremt, amely segíti a gyerekeket és tinédzsereket abban, hogy biztonságban érezzék magukat. Emellett a szórakozásra vagy együtt töltött időre épülő rutinok erősítik a családi kapcsolatokat és a hovatartozás érzését. Például együtt elolvasni egy esti történetet, rendszeresen közös családi étkezéseket tartani, vagy csak beszélgetni az iskolába vezető úton, különleges idő lehet mind felnőttnek, mind gyereknek.
A rutinok kialakításához és fenntartásához persze erőfeszítéseket kell tennünk, de ha kitartunk mellettük, rövid időn belül tapasztalni fogjuk a pozitív változást. Sok ötletet osztunk meg a témához kapcsolódó további cikkeinkben.
Habár minden változás plusz energiát és kitartást igényel a résztvevő felek részéről , de az elkötelezettség és az együttes erőfeszítés mind a kapcsolódás, mind az együttműködés, mind pedig a feltöltődés terén hozzájárul ahhoz, hogy a család egy összetartó, egymást támogató és szilárd alapokon nyugvó egységgé váljon.