A családon belüli kapcsolódás alapjait úgy tudjuk jól lefektetni, ha első körben mi szülők válunk képessé az érzelmeket beazonosítani, azokról nyíltan beszélni és nem utolsó sorban elfogadni azokat. Nem csak a magunk és a családi működés kiegyensúlyozottsága miatt jut kiemelt szerephez az érzelmek megismerése, hanem amiatt is, mert azok a gyerekek és tinédzserek, akik jól boldogulnak a saját és mások érzelmeinek kifejezésével és megértésével:
- … sikeresebben kontrollálják az ösztönös reakcióikat,
- … könnyebben boldogulnak társaságban,
- … gyorsabban állnak vissza egyensúlyba heves érzelmeket, például csalódást, frusztrációt vagy stresszhelyzetet követően,
- … nyugodtabbak maradnak, ha az érzelmekről van szó,
- … zökkenőmentesebben válnak független felnőtté.
Érthető tehát, hogy az érzelmekről érdemes és kell is beszélni, de azt mindenki saját ízlése szerint eldöntheti, hogy milyen mértékben emeli ezt be a család mindennapjaiba.
Hogyan fogjunk neki?
Amikor gyermeked még kicsi, segítségre szorul az érzelmek megértésében, ami főként az azok felismerésével és megnevezésével kezdhető el. Ez képezi az érzelemszabályozás alapját is, mert ha nem tudom kifejezni, amit érzek, akkor még saját magammal sem tudom “megbeszélni”, mi történik éppen. Ahogy a gyermeked nő, egyre jobban megtanulja beazonosítani a saját és mások érzéseit, emellett egyre több stratégiát tanulhat az érzelmei szabályozására, amiket szépen fokozatosan már nélküled is alkalmazni tud majd.
A pici, 3 év alatti gyerekek is ugyanolyan heves érzelmeket élhetnek át, mint bárki más, de sokkal kevesebb eszköz áll rendelkezésükre, hogy azokat le tudják írni, meg tudják nevezni és ennek folyományaként képesek legyenek az önszabályozásra. Ugyanakkor már értik a nyelvet, így szülőként megtaníthatjuk nekik az érzelmekre vonatkozó szavakat és így beszélgethetünk is velük az érzelmekről. Ezt a legegyszerűbben úgy tehetjük meg, ha elcsípjük azokat a pillanatokat, amikor valakin felismerhető jeleit látjuk egy bizonyos érzelemnek és nevén nevezzük azt. Például: „Széles mosoly van az arcodon. Biztos boldog vagy.” vagy „Anyu most sír, mert szomorú. Hiányzik neki a nagypapa.” Szintén segítségül hívhatod az érzelmek felfedezéséhez a szerepjátékokat, vagy az ilyen témájú szókincs-fejlesztő könyveket.
3 és 8 év között a gyerekek tovább fejlődnek az érzelmek felismerésében és azok megnevezésében. Természetesen ebben a korban is segítheted őket a “gyakorlásban”, ha beszélgettek a könyvek, TV-műsorok és filmek szereplőinek érzelmeiről („Mit gondolsz, hogy érzi magát ez a karakter?”), vagy ahogy haladtok előre olvashattok akár kifejezetten érzelmekről szóló könyveket is. Ha úgy találod, feltérképezhetitek együtt, mi történik a testünkkel, amikor boldogok, szomorúak, zaklatottak vagyunk, de választhattok bármi más érzelmet is. Ilyenkor elmondhatod, te hogyan ismered fel ezeket az érzéseket a tested jelzései alapján, ezzel segítesz neki is felismerni a sajátjait. Például szaporább pulzus, izgatottság esetén, “pillangó-pocak”, ha boldog vagy. Ebben a korban is segítségül hívhatók a szerepjátékok, mert olyankor elrugaszkodhattok a valóságtól és egy mesebeli világba csöppenve olyan témák is előkerülhetnek, amik a hétköznapokban nem.
3 éves kortól már egyszerűbb érzelemszabályozási módszereket is is bevezethettek, például tapsoljon, ha izgatott, kérjen egy ölelést, ha szomorú, vagy boxoljon a párnába, ha dühös.
Ahogy nekünk felnőtteknek is időnként, a tini és serdülő korú gyerekek gyakrabban szorulnak még segítségre az érzelmeinek megértésében és szabályozásában még akkor is, ha egyébként már rendelkezésükre áll minden eszköz ehhez. Emellett a tinédzserek agya még átalakulóban van, formálódik, így sokszor nem férnek hozzá ezekhez a szabályozó eszköztárhoz és ilyenkor minden igyekezet ellenére is elszabadulhatnak az indulatok. Minél több visszajelzést kap a viselkedéséről, minél többször beszéltek az érzelmekről, annál könnyebben jön ki majd az ilyen elszabadult helyzetekből is és annál erősebb lesz a kapcsolat is köztetek.
Összegyűjtöttünk néhány ötletet, amivel támogathatod 8 év feletti gyermekedet az érzelmek megértésében és szabályozásában::
- Lépj közbe, amikor látod, hogy az érzelmek elszabadultak.
- Segíts a gyermekednek észrevenni az erős érzelmek korai fizikai (pl. megemelkedett pulzus) és viselkedési (pl. hangosabb beszéd) jeleit.
- Készítsetek együtt egy listát arról, mit tehetnének, amikor észlelik az erős érzelmeket megjelenését magukban. Például: koncentráljon valami pozitív élményre, menjen sétálni, hogy elterelje a figyelmét, stb.
Gyakorlati szempontból az érzelemszabályozás és a megfelelő kapcsolódás képessége két alapvető készség meglétén alapul. Egyrészt ehhez szükségünk van empátiára, aminek segítségével képesek vagyunk mások helyzetét, érzéseit is érteni, illetve arra a képességünkre, hogy mi magunk is tudjunk mások számára is elfogadható és érthető módon beszélni az érzéseinkről. Ezek nélkülözhetetlen elemei az érzelemkontroll és másokkal való kapcsolódás képességének.
Kapcsolódó cikkek
Érzelemszabályozás
Az erős érzelmek megfelelő mederbe terelése olykor még felnőttként is nehéz, gyermekeink ilyen irányú fejlesztése, ha lehet ezt mondani, még…
Az empátia
Hajlamosak vagyunk és időnként össze is keverjük az empátiát a szimpátiával, és habár mindkettő megléte fontos, érdemes tisztában lenni a…
Beszéljünk az érzelmekről
Ahhoz, hogy az érzelmekről érdemben is képesek legyünk kommunikálni szeretteinkkel, megfelelő szókinccsel és kellő önismerettel kell rendelkeznünk. Az egyszerű érzelmek…